78 évesen váratlan fegyelmi eljárásba kezd…

a feladást. Túl gyakran gondoljuk azt, hogy bizonyos tevékenységek már nem korunknak megfelelőek. Mégis, éppen az által fedezzük fel újra önmagunkat, ha merünk kilépni a komfortzónánkból. Mi lenne, ha az öregedés egyben lehetőséget is jelentene új lépések megtételére? A személyi igazolványunkon szereplő szám nem számít: a belső hajtóerőnk soha nem öregszik.

 

Mi lenne, ha ihletet merítenénk ettől a hihetetlen szomszédtól, hogy mi is merjünk valami újat tenni?