Meddig jár az iskolás gyermek után?
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől jár. A tankötelezettség megszűnése után is folytatódhat, amennyiben a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul.
A fő szabály szerint legfeljebb annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek betölti a 20. életévét. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében a határ 23 év lehet.
Ez azért fontos, mert a családi pótlék nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a gyermek 18. születésnapján.
Nem csak a vér szerinti szülő kaphatja
A támogatásra jogosultak köre jóval szélesebb annál, mint hogy kizárólag a vér szerinti anya vagy apa kaphatná.
A Magyar Államkincstár felsorolása szerint jogosult lehet többek között a saját háztartásában nevelt gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó szülője, a szülővel együtt élő házastárs, meghatározott feltételekkel az élettárs, a gyám, valamint bizonyos gyermekvédelmi helyzetekben más személy vagy intézmény vezetője is.
Bizonyos esetekben maga a nagykorú fiatal is saját jogán jogosult lehet családi pótlékra.
A támogatást kérni kell
A családi pótlék megállapításához fő szabály szerint kérelmet kell benyújtani. Nem érdemes hónapokig halogatni, bár van valamennyi lehetőség a visszamenőleges megállapításra.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az ellátást a kérelem benyújtásától kell megállapítani, ha a jogosultság fennáll, ugyanakkor legfeljebb két hónapra visszamenőleg is megállapítható, amennyiben már akkor is teljesültek a jogosultsági feltételek.
A gyermek iskoláskorba lépésekor ugyanakkor a nevelési ellátásról iskoláztatási támogatásra történő áttérés miatt nem kell új igénylést beadni.
Tartós betegség esetén jóval magasabb összeg járhat
Különösen nagy különbség van akkor, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.
Ebben az esetben a család jelenleg havi 23 300 forintra jogosult a gyermek után. Egyedülálló szülőnél az összeg havi 25 900 forint.
A jogosultsághoz természetesen orvosi igazolás szükséges. A Kincstár tájékoztatása szerint az erre jogosult szakorvos bizonyos esetekben elektronikusan, az EESZT-n keresztül továbbíthatja a szükséges adatokat. Ha erre nincs lehetőség, a megfelelő szakorvosi igazolást kell benyújtani.
Ha a gyermek már a normál családi pótlék folyósítása alatt válik tartósan beteggé vagy súlyosan fogyatékossá, és ezt szabályosan bejelentik, a magasabb összeg megállapításához nem feltétlenül kell teljesen új családipótlék-kérelmet beadni.
Az igazolatlan hiányzás miatt akár szüneteltethetik is
A családi pótlék folyósítása nem minden körülmények között automatikus és feltétlen.
A jelenlegi szabályok szerint ha a tanköteles vagy továbbtanuló gyermek az adott tanévben eléri a 10 igazolatlan tanórát, az iskola figyelmezteti a családot a következményekre. Az ötvenedik igazolatlan kötelező tanórai foglalkozás után pedig a családi pótlék folyósítását szüneteltethetik.
Óvodás gyermeknél is létezik hasonló rendszer: a kötelező óvodai részvétel igazolatlan elmulasztásához szintén kapcsolódhat a családi pótlék szüneteltetése.
18 éves kor után a gyermek saját keresete is számíthat
Egy másik kevésbé ismert szabály szerint a családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell, ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme keletkezik.
A Kincstár három egymást követő hónapban szerzett jövedelmet tekint rendszeresnek, és ilyenkor a negyedik hónaptól szüneteltethető a folyósítás. Van azonban kivétel, például bizonyos tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, saját jogon ellátásban részesülő személyek esetében.
Ez különösen az érettségi után dolgozni kezdő vagy iskola mellett rendszeresen kereső nagykorú gyermekek családjainál lehet fontos.
És hogyan számít a családi pótlék egy hitelnél?
Itt válik különösen érdekessé a családi pótlék szerepe.
A Magyar Nemzeti Bank 2026. február 27-től hatályos adósságfék-értelmezése szerint az igazolt havi nettó jövedelembe állami ellátások is beszámíthatók, ha megfelelnek a rendszerességre és igazolhatóságra vonatkozó követelményeknek. Az MNB külön példaként említi a családi pótlékot is.
Az MNB arra is kitér, hogy bizonyos idő után megszűnő családtámogatások is figyelembe vehetők, ha alappal feltételezhető, hogy helyükbe más rendszeres jövedelem lép vagy a háztartás kiadásai csökkennek. Ebben a körben külön említi a GYED-et, GYES-t, CSED-et és a családi pótlékot.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden bank automatikusan és teljes összegben ugyanúgy beszámítja.
A bankok többnyire kiegészítő jövedelemként kezelik
A banki gyakorlatban a családi pótlék jellemzően másodlagos vagy kiegészítő jövedelem. Ez azt jelenti, hogy önmagában rendszerint nem elegendő egy komolyabb lakáshitel vagy személyi kölcsön felvételéhez, munkabér, vállalkozói jövedelem vagy nyugdíj mellett azonban növelheti a bank által figyelembe vett összes jövedelmet.
A bankok belső szabályai eltérhetnek. Van olyan pénzintézet, amely teljes egészében figyelembe veszi az igazolt családi pótlékot, máshol csak bizonyos feltételekkel vagy más elsődleges jövedelem mellett számolnak vele. Egyes bankok például azt is vizsgálhatják, hogy az ellátás az elmúlt hónapokban rendszeresen ugyanarra a bankszámlára érkezett-e.
Ezért ugyanazzal a fizetéssel és ugyanannyi családi pótlékkal két különböző bank akár eltérő hitelösszeget is engedhet.
Egy kétgyermekes családnál már látható különbséget jelenthet
Tegyük fel, hogy egy háztartásban a bank által elfogadott nettó munkajövedelem összesen 550 000 forint, és két gyermek után havi 26 600 forint családi pótlék érkezik.
Ha a bank a teljes családi pótlékot elfogadja, az igazolt havi jövedelem:
576 600 forintra emelkedhet.
