Mindig nagyon várjuk, amikor a fiunk, Márk és a felesége, Vivien hazalátogatnak Budapestről a hosszú hétvégékre. Én már napokkal előtte sütök-főzök, kimosom az ágyneműket, hogy minden tökéletes legyen. De az utóbbi időben ezek a látogatások inkább hasonlítanak egy szállodai üzemeltetéshez, mint családi együttléthez.
Péntek este érkeztek meg. Ledobták a cipőiket a szőnyegre, a táskákat a folyosón hagyták, és egyenesen a megterített asztalhoz ültek. Szombaton délig aludtak, majd miután felkeltek, Vivien egy órán át zuhanyzott. Amikor bementem a fürdőszobába, majdnem elsírtam magam: a földön állt a víz, a drága, tiszta törölközők
